A „papírról”, illetve helyesen: a származási lapról

Minden amerikai quarter horse-nak (és természetesen a többi westernló fajtának is)  rendelkeznie kell az eredeti amerikai tenyész szövetség származási lapjával („Certificate of Registration”) ahhoz, hogy hivatalosan is quarter horsenak (paint horse-nak, appaloosanak) lehessen nevezni. Ha ez hiányzik, akkor az ilyen egyedekkel a fajta hivatalos versenyein nem lehet versenyezni, és ami a legfontosabb: nem is tenyészthetők qh-ként! Ha egy westernlónak tartott ló egyáltalán nem rendelkezik papírral, akkor versenyzés és tenyésztés szempontjából teljesen értéktelen, hiszen nem, hogy tenyészversenyeken, de még egyéb más versenyen sem indulhat el. Ha mén, akkor a magyar állattenyésztési törvények értelmében tilos tenyésztésre használni, ha pedig kanca, akkor utódai csak maximum nullás bélyegzésűek lehetnek.

A történelem

Az amerikai quarter horse fajtát Amerikában – a westernlovaglás hazájában – tenyésztették ki.

A fajta alapját főleg a spanyol hódítók által Amerikába bevitt lovak, és azok leszármazottai alkották. Az idők folyamán más, főleg európai bevándorlók által magukkal hozott lovak is behajóztak az újvilágba. Így kerültek be többek között az ír és francia finomabb hidegvérű fajták, valamint az angol melegvérű lovak is. A meglévő lóállományok pedig keveredtek egymással.

Mivel a speciális, például marhával való feladatokhoz különleges „marhaérzékkel” (cow sense) rendelkező lovakra volt szükség - e tulajdonságokra irányulóan – hosszú szelekciós tenyésztési folyamat ment végbe. Ám a fajta fejlődését nem csak a munkára való felhasználhatósága alakította, hanem az angol bevándorlók által meghonosított lóversenyek is. A versenyteljesítmény és a gyorsaság fokozására Angliából importáltak versenylovakat, amiket a már meglévő állománnyal kereszteztek. Nem kis sikerrel, mert a quarter horse fajta rövidtávon a világ leggyorsabb lova lett!

A tenyésztés Ma a quarter horse fajtát fajtatiszta tenyésztési eljárással, esetenként - az amerikai Jockey Club által elismert - angol telivérrel való cseppvérkeresztezéssel tenyésztik.

A quarter horse és az angol telivér - angolul Thoroughbred (TB) – keresztezésükből származó utódokat az Amerikai Quarter Horse Tenyésztők Egyesülete ma előtörzskönyves, vagyis „appendix” quarter horse-ként törzskönyvezi. Tehát mindazok az egyedek, amelyek egyik szülője quarter horse, a másik szülője angol telivér, vagy appendix quarter horse, az AQHA méneskönyvében mindaddig „appendix quarter horse”-ként lesznek regisztrálva, míg az AQHA által elismert versenyeken el nem érnek legalább 1 ROM (=10 egyéb) pontot. Ezek a lovak és utódaik a ROM pont megszerzésétől kezdve „appendix” megjelölés nélkül „csak” quarter horseként lesznek tovább regisztrálva.

Az appendix quarter horse-okkal az AQHA összes hivatalos versenyén és természetesen az egyéb (NRHA, MWLSZ, stb.) versenyeken is lehet versenyezni.

Természetesen az ilyen jellegű keresztezés akkor hozhat megfelelő eredményeket, ha mind a két szülő megfelelő minőségű tenyészállat. Csodák nincsenek. Egy pályáról leselejtezett, ideggyenge, rossz felépítésű telivérből nem valószínű, hogy klasszis csikó várható. Viszont kiváló telivéreket ismerünk, amelyek meghatározó egyedek voltak a quarter horse fajtában. Ilyen angol telivérek voltak: Three Bars (TB), amely 1989-ben, Top Deck (TB), amely 1990-ben, Depth Charge (TB), amely 1991-ben, és Cherry Lake (TB), amely 1998-ban került be az AQHA Hírességek Csarnokába a „Hall of Fame”-be.

A Hall of Fame-ben szerepel Doc Bar is, akinek Three Bars fia: Lichting Bar volt az apja.

Tehát megfelelő párosítás esetén ezek az utódok általában szerencsésen hordozhatják a két fajta legjobb tulajdonságait. Az atv. kitartóságát, gyorsaságát, a quarter horse nyugodtságát, könnyen lovagolhatóságát és robbanékonyságát.

Az appendix quarter horse alkalmas a westernlovaglásra, szabadidőslovaglásra, de ugrólóként, díjlóként, vagy a military sportban is kiválóan megállja a helyét.