IC Ranch

Egyszerűsített mobilra optimalizált változat

LEGSZÜKSÉGESEBB TUDNIVALÓK AZ EREDMÉNYES TERMÉKENYÍTÉSHEZ

Ahhoz, hogy a termékenyítés eredményes lehessen, tudnunk kell, hogy általánosságban mi befolyásolja a termékenyítés eredményességét!
Ha a termékenyítés eredménytelenül végződik, tudnunk kell, hogy milyen okok állhat a háttérben!
Hogy a termékenyítés jó időben történjen, ismernünk kell a kanca nemi ciklusának működését!
Ha esetleg a kancánk nem sárlik, tudnunk kell, hogy mi állhat a háttérben és hogyan tudunk ezen segíteni!

Mi kell ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítés eredményes legyen?

Az eredményességet alapvetően négy tényező befolyásolja:

 

  • a sperma minősége
  • a termékenyítés végrehajtásának technikája
  • a termékenyítés időpontjának helyes megválasztása és
  • a kanca egészségi állapota, kora, kondíciója


1. A „jó sperma" általában minimum 36, maximum 48 óráig életképes, de az idő haladtával a termékenyítőképessége erősen romlik. Ezért a sperma átvételekor tisztázni kell, hogy a sperma kiadója meddig ajánlja azt felhasználni. Mint korábban is írtam, a sperma minőségét a spermahígító, a szállítás és a tárolás alapvetően befolyásolja.  (MI A MÉNJEINKTŐL ÁLTALÁBAN 2 TELJES TERMÉKENYÍTŐADAG SPERMÁT ADUNK KI.)
A kiadott sperma mennyisége nagymértékben függ a sperma minőségétől, a benne lévő spermiumok számától és életképességétől, amit a mén spermatermelése, életkora, egészségi állapota is befolyásolhat. A termékenyítő adag így általában 10-20 ml között van, de előfordulhat akár ennél kisebb, vagy nagyobb mennyiség is. Általában amennyiben egy mén spermájából a termékenyítő adag nagy mennyiségű, akkor az vagy a túlhígítottság, vagy a gyenge minőség jele. A nagy mennyiségű termékenyítő adag nem szerencsés, mert ilyenkor esély van arra, hogy a sperma visszajusson a hüvelybe, ami nem eredményez termékenyülést. Azt a gyakran hallott megközelítés azonban határozottan cáfolható, mert nem bizonyított, hogy a nagyobb mennyiségű sperma méhgyulladást okozna.     

2. A termékenyítés megfelelő kivitelezése felszerelés és gyakorlat kérdése. A ló termékenyítéssel rendszeresen foglalkozó állatorvosok esetében ez nem kérdés. Ha viszont valaki megfelelő ismeretek, tapasztalat, rutin nélkül  és nem megfelelő felszereléssel (pl. ultrahangos készülék nélkül) áll neki egy termékenyítésnek, akkor sajnos előre kódolható a költségek jelentős emelkedése (pl. a szükségesnél többször kell termékenyíteni, ezzel együtt az utazási költségek!), vagy a sikertelenség.

 

3. Nagyon fontos - talán a leglényegesebb - a termékenyítés optimális  időpontjának minél pontosabb meghatározása azért, mert a termékenyítés csak akkor lehet eredményes, ha az az érett tüsző leválásának az idejéhez legközelebb, vagyis ovulációra történik és így az életképes tüsző találkozik az életképes spermával.

 

A méhben a levált (ovulált) petesejt a leválást követően mindössze 6-12 óráig életképes. Ezért ebben az időszakban (az ovulációkor és azt követően) a termékenyüléshez életképes spermának kell lennie a méhben. Tehát a termékenyítés időpontjának a lehető legjobban meg kell megközelítenie a tüszőleválást, azaz ovulációt. Termékenyítésre így a legjobb időpont: közvetlen az ovuláció előtti és a közvetlen  az azt követő termékenyítés! Azt is figyelembe kell venni, hogy a sperma a méhben csak korlátozott ideig életképes. A méhbe kerülő sperma maximum 12-18 óráig életképes és ezt is figyelembe kell venni a termékenyítés időpontjának a meghatározásánál. Ez azért is fontos, mert létezik egy olyan vélemény, amely szerint a sperma jobb helyen van a kancában, mint a fecskendőben, ezért rakjuk csak be mindkét adagot. Ezzel alapvetően az a probléma, hogy nem veszi figyelembe azt korábban említett tényt, hogy a jól kezelt, hígított és tárolt sperma min. 36 óráig termékenyítőképes, nem pedig 12-18 óráig, ami nagy különbség. A kanca méhének pH-ja, az ott található nyálka és enzimek - egyfajta szelekcióként is- károsak a spermiumokra, ezzel ellentétben a spermahígító úgy van összeállítva, hogy a spermiumoknak optimális közeget és energiát biztosítson. Másrészt a spermiumok életképessége természetesen korlátozott, addig élnek, amíg energia áll rendelkezésükre. A spermiumok mozgását vagyis életképességét a rendelkezésre álló energia mellett a környezeti hőmérséklet határozza meg. Azért hűtjük és tároljuk alacsony hőmérsékleten a spermát, hogy ezt a képességét minél tovább megőrizze ellentétben a kanca méhével, ahol magasabb a hőmérséklet.        

A termékenyítés időpontjának megválasztása többféle módon történhet.
A legjobb megoldás, ha a termékenyítés (tüsző leválás) időpontját rendszeres vizsgálattal a választott állatorvos pontosan meghatározza.
Ilyenkor a kancát az állatorvos általában a sárlás elejétől vagy közepétől - ami átlagos* esetben a sárlás 2-3. napja – elkezdi rendszeresen vizsgálni és a vizsgálat során szerzett tapasztalatai alapján megpróbálja az ovuláció időpontját „meghatározni”.
*A sárlás átlagos ideje 5 nap. Ettől azonban számos esetbe eltérés tapasztalható. Van olyan eset, amikor egy kanca csak 2-3 napot sárlik összesen, van amikor egy másik akár 2 hetet is!

Lehetőség van emellett hormonális kezeléssel a tüszőleválás szabályozására is.

A legrosszabb és egyben a legdrágább megoldás, ha a tulajdonos vagy a termékenyítést végző úgy dönt, hogy a kancát rendszeres vizsgálat nélkül, azaz „vakon rakja”  vagy akár vizsgálat mellett is kétnaponta termékenyíti.  Ez esetben – ha biztosra akar menni- a kancát a sárlás 1-2. napjától egészen a sárlás végéig 36-48 óránként termékenyíttetni kell, mégpedig a lehető legfrissebb spermával. Ez a módszer korszerűtlen és akár nagyon költséges is lehet, és eltűnnek azok az előnyöket, amiért a mesterséges termékenyítést kitalálták. Mindemellett a méntulajdonosok ezt - finoman szólva -  nem szeretik, mert gyakran több indokolatlan spermavétel történik, ami a mén felesleges terheléséhez vezet. Ez különösen fiatal mének és a termékenyítési időszak végén problémás, mert a mének korai és/vagy túlzott használata a sperma minőségének romlásához vagy a libidó csökkenéséhez vezethet.  

A mesterséges termékenyítés esetén jól bevált gyakorlat az, hogy megfelelő nagyságú és állagú, tehát megfelelő érettségű tüszőre (közvetlen az ovuláció előtt) termékenyít az állatorvos. Általában a délutáni, esti órákban azért, mert a tüszőleválás az esetek nagy számában éjjel történik meg.

A mesterséges termékenyítés eredményessége növelhető azzal, hogy a termékenyítés után injekció beadásával a tüsztőérést hormonálisan gyorsítjuk és a tüszőleválást  kiváltjuk, azaz meggyorsítja az ovulációt.

Ez természetesen plusz állatorvosi beavatkozást igényel, de nagyon biztonságos, a lóra nem káros (!), jó eredményű és így összességében költséghatékony beavatkozás.

A termékenyítést követő napon reggel az állatorvos újra megvizsgálja a lovat, és ha az elsárlott, akkor még rátermékenyít a második adaggal is.

Ha a kanca nem sárlott el, akkor a második adaggal való termékenyítést a késő délutáni, vagy esti órákra hagyja. Így ha a kanca ovulációja a megjósoltnál egy nappal elcsúszik, akkor is a második termékenyítés még valószínűleg eredményes lehet.

Ha ez után másnap reggel a vizsgálat során azt tapasztalja az állatorvos, hogy a kanca elsárlott, akkor nincs több teendő. Várni kell, hogy kiderüljön, hogy fogott-e a kanca.
 
Ha ellenben még ekkorra sem sárlott el, újra kell termékenyíteni! ….

Mi lehet az oka annak, ha a mesterséges termékenyítés eredménytelenül végződik?

Az előzőekből következik, hogy a mesterséges termékenyítés során számos probléma merülhet fel. Ha a termékenyítést hozzáértő, gyakorlott szakember végzi, akkor ő tisztában van ezekkel, és kellően rájuk tud figyelni és természetesen igyekszik kiküszöbölni azokat.

A leggyakoribb okok, ami miatt nem termékenyül a kanca:
> nem megfelelő minőségű, minőségű, vagy nem elég friss spermát alkalmaznak
> nem megfelelően szállítják és tárolják a spermát
> nem megfelelő kondíciójú (túlságosan sovány, vagy éppen nagyon kövér), esetleg beteg kancát  termékenyítenek
> a kancának (bármilyen súlyosságú) hüvely vagy méhgyulladása van
> nem megfelelően állapítják meg a termékenyítés időpontját, ha pl. a kanca csendesen sárlik”, vagy "vakon” termékenyítés esetén.
> a termékenyítés során technikai probléma adódik (pl. nem steril eszközök használata, sperma tárolási hőmérséklete nem megfelelő, …stb.)
> a termékenyítés másnapján nem ellenőrzik le, hogy elovulált-e a kanca, tehát le vált-e a petesejt és így "elengedik a ciklust"

Általánosságban még néhány hasznos további tanács:
A legjobban tetsző, vagy legmegfelelőbb mén kiválasztása után, a kancatulajdonosnak célszerű tisztáznia azt, hogy
> mennyi a mén fedeztetési díja?
> van-e engedélye a ménnek az adott fajtában, vagy a köztenyésztésben fedezni?
> milyen napokon és hogyan  lehet spermát hozni a méntől?
> milyen egyéb költségek fordulhatnak még elő?
> van-e fedeztetési szerződés és mi áll benne?

Mi a baj, ha a kanca nem sárlik?

Gyakran előfordul, hogy nem tudják befedeztetni/termékenyíteni a kancát, mert az „nem sárlik”. Ennek számos oka lehet. Előfordulhat még egészséges kancánál is, hogy a téli ivarzási szünet-amely októbertől februárig tart- meghosszabbodik és akár áprilisig is eltarthat, különösen hideg tavaszok esetén, amikor a napsütéses órák száma az átlagosnál kevesebb. Emellett az okok között leggyakrabban az szerepel, hogy a kanca csendesen vagy akár tünetmentesen ivarzik. Ennek oka lehet alkati tényező is. Az ilyen kancák mindig így sárlanak. Gyakran előfordul fias, agresszív, csikóját erősen féltő kancáknál. Az ilyen kancáknál javasolják a csikósárlás kihasználását, mert ennek a ciklusnak az ideje nagyobb biztonsággal behatárolható. Az ivarzás elmaradásának lehetnek szervi okai is (betegségek, sérülések, fejlődési rendellenesség stb.), ezek kivizsgálása és kezelése állatorvosi feladat.

Dr. Filipsz István

Lógyógyász specialista állatorvos
30/ 9158 697

FEDEZTETÉS INFÓK

Részletes információk az eredményes mesterséges termékenyítés menetéről